A startup befektetés, vagyis a tőkebevonás előtt álló vállalkozók számára elkerülhetetlen, hogy a kívánt befektetés részleteit tárgyaló jogi dokumentumokkal találkozzanak. Ezek a dokumentumok bonyolult rendelkezéseket tartalmaznak, nyelvezetük pedig sokszor nehezen érthető. Jelen cikksorozat célja, hogy eligazítást nyújtson az olvasó számára a kockázati tőkebefektetések világában elengedhetetlen jogi tudnivalókkal kapcsolatban.
A startup befektetés legfontosabb jogi dokumentumai
A startup befektetés jogi dokumentumainak célja, hogy átláthatóvá tegyék a befektetési folyamatokat. Ugyanakkor mégis a legtöbben jogi útvesztőt látnak benne. A jelen első részben két fontos jogi dokumentumról, a term sheet-ről és a szindikátusi szerződésről lesz szó. Igyekszünk bemutatni az alapvető fogalmakat, a jogi dokumentumokat és piaci szereplőket, valamint egy-egy szerződéses rendelkezést részletesen is elemezni fogunk.
A term sheet szerepe
A term sheet egy rövid, általában néhány oldalas okirat, amely tartalmazza a jövőbeni startup befektetés lényeges jogi és pénzügyi feltételeit. Célja, hogy a felek már azelőtt lefektessék a tervezett együttműködés sarokpontjait, mielőtt a további költséges és időigényes lépéseken való munka megkezdődne (pl. a jogi, pénzügyi és technológiai átvilágítás, és a részletes jogi dokumentumok kidolgozása). A befektető és az alapítók közötti tárgyalások egyik első lépése tehát a term sheet rendelkezéseinek megtárgyalása, véglegesítése és aláírása.
A term sheet a legtöbb esetben nem kötelező erejű (non-bindig), amely azt jelenti, hogy a felek az ilyen term sheet alapján nem kötelesek a végleges befektetési szerződést megkötni, és az nem keletkeztet a felek számára jogilag kikényszeríthető szerződéses kötelezettségvállalásokat. Ez alól a legtöbbször kivételt jelentenek a kizárólagosságra, a költségviselésre és a titoktartásra vonatkozó rendelkezések.
Kizárólagosság alatt azt a rendelkezést értjük, amely alapján az alapítók kötelezettséget vállalnak, hogy a term sheet aláírásától számított bizonyos ideig (pl. 30 vagy 60 napig) kizárólag a term sheet-et aláíró befektetővel folytatnak tárgyalásokat, más befektetők általi megkereséseket pedig nem fogadnak és a velük való esetleg már folyamatban lévő tárgyalásokat pedig felfüggesztik. Fontos kiemelni, hogy ez a fajta kizárólagosság sem jelenti azt, hogy a felek a term sheet alapján végül kötelezhetőek lennének a startup befektetés megvalósítására, így a term sheet általában nem minősül a magyar jog szerinti előszerződésnek, amely alapján a felek a végleges befektetési szerződést kötelesek lennének megkötni.
Ritkábban előfordul a kötelező érvényű (binding) term sheet, amelyben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy a term sheet-ben rögzített feltételekkel egymással befektetési szerződést fognak kötni.
Az aláírt term sheet képezi a startup befektetés és hozzá kapcsolódó, további, sokkal részletesebb jogi dokumentumok alapját. Ezért irodánk Dr. Kádas Péterrel együttműködve 2014-ben elkészítette a startup befektetők és alapítók számára Magyarországon az első minta term sheet-et. Ezt időről-időre a tapasztalataink és a változó joggyakorlat alapján frissítjük. Ez az ún. vanilla term sheet erre a linkre kattintva érhető el.
A szindikátusi szerződés célja
A szindikátusi szerződés az a szerződés, amely a term sheet-ben leírt rövid rendelkezéseket a teljesség igényével részletesen tartalmazza. A szindikátusi szerződés a term sheet-ben esetleg csak egy-két mondattal írt megállapodásokat részletesen kifejti, többek között tartalmazza a befektetés vagy annak részleteinek előfeltételeit, a befektető vétójogait és azok gyakorlásának rendjét, az elővásárlási jog, a drag-along jog és a tag-along jog gyakorlásának pontos eljárásrendjét, és az alapítók által vállalt részletes szavatosságokat. Ezért ez gyakran egy 30-40 oldalas vagy még hosszabb dokumentum.
Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a legtöbb lényeges rendelkezést már a term sheet tartalmazza, úgy véljük, hogy az alapítóknak érdemes végiggondolni, hogy külső szakmai segítséget ne csak a szindikátusi szerződés elkészítéséhez, hanem már a term sheet tárgyalásához is igénybe vegyenek, ugyanis ez a két dokumentum a sikeres startup befektetés alapja.
Figyelembe véve, hogy a szindikátusi szerződés a legtöbb esetben tartalmazza a befektető(k) által befektetni kívánt összeg nagyságát, a startup befektetés egyes ütemeit és azok előfeltételeit, a szindikátusi szerződést gyakran befektetési és szindikátusi szerződésnek is hívjuk.
Miért van gyakran szükség a startup befektetés során külön szindikátusi szerződésre, és miben különbözik egymástól a társasági szerződés és a szindikátusi szerződés?
Aki már alapított vagy szeretne alapítani céget, tudja, hogy a cégalapítás elengedhetetlen része a társasági szerződés aláírása. (A társasági szerződést, illetve az annak megfelelő dokumentumot a cég formájától és a tagok számától függően alapszabálynak vagy alapító okiratnak is hívják, de itt a könnyebb követhetőség céljából mindenhol a társasági szerződés kifejezést használjuk.)
Társasági szerződés alatt azt a kötelezően elkészítendő jogi dokumentumot értjük, amelyben a társaság tagjai rendelkeznek a társaság megalapításáról, és meghatározzák a társaság szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat. A társasági szerződés tartalmazza többek között a társaság nevét, székhelyét, tevékenységét, a tagok adatait, a tagok szavazatainak számát és az osztalékhoz való jogukat, valamint az általuk teljesített vagyoni hozzájárulást. A társasági szerződés nyilvános cégirat, így az illetékes cégbíróságon bárki számára nyilvánosan és ingyenesen megtekinthető.
A társasági szerződéssel szemben a szindikátusi szerződés ún. „atipikus szerződés”, ami azt jelenti, hogy a szindikátusi szerződés fogalma és annak tartalma vagy feltételei Magyarországon jogszabályi szinten nem került meghatározásra. Ettől függetlenül azonban széles körben használt szerződésfajta, és részletes gyakorlata is van. A céget alapító tagoknak szindikátusi szerződést nem kötelező kötni, azonban startup befektetés során az alapítók és a befektető(k) szinte mindig kötnek ilyet, hogy abban a társasági szerződésben meghatározottakon túl további részletes szabályokat fektessenek le.
A társasági szerződéssel ellentétben a szindikátusi szerződés nem nyilvános dokumentum, azt a cégbíróságra nem kell benyújtani, így abba harmadik fél nem tud betekinteni. Ezért gyakran előfordul, hogy a szindikátusi szerződésben a szerződő felek a társasági szerződésben leírt rendelkezéseken túl olyan szabályokat is rögzítenek, amelyeket nem feltétlenül kívánnak nyilvánossá tenni.
Ilyen szabályok lehetnek pl. az ügyvezetők vagy igazgatósági tagok kinevezése vagy az osztalékfizetés rendje. Továbbá a szindikátusi szerződés olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek ugyan nem bizalmas jellegűek, de azokat nem szokták a társasági szerződésbe beleírni, ilyen rendelkezések pl. a felek által vállalt szavatosságok. Emiatt időnként előfordul, hogy egy egyszerű, szerződésmintával alapított cég mögött a valódi erőviszonyokat egy összetett szindikátusi szerződés rendezi.
A szindikátusi szerződés előnyei és hátrányai
A szindikátusi szerződés egyik előnye tehát, hogy a társasági szerződéssel ellentétben ez egy nem nyilvános okirat. További előnye, hogy a társaság tagjaitól eltérő személyekre (pl. hitelezőkre, befektetőkre, csendestársakra, vagy éppen magára a társaságra) is megállapíthat jogokat és kötelezettségeket. Ilyen esetben a szindikátusi szerződést természetesen ezen utóbbi személyeknek is alá kell írniuk ahhoz, hogy rájuk nézve kötelező erővel bírjon. Megemlítjük továbbá, hogy a szindikátusi szerződés időbeli hatálya elválhat a társaság működésétől. A szindikátusi szerződés megkötésére a társaság megalapítása előtt is van lehetőség, de ugyanígy valamely tag kilépése utáni időszakra is megállapíthat rendelkezéseket, például titoktartási és versenytilalmi kötelezettségeket.
A felsorolt előnyök ellenére a szindikátusi szerződés néhány hátránnyal is rendelkezik a társasági szerződéssel szemben. Az egyik ilyen hátrány, hogy a jogszabály és a bírói gyakorlat kiemelten védi a társasági szerződést. Így, ha a társasági szerződés és a szindikátusi szerződés egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak, akkor a társasági szerződés rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni, álláspontunk szerint még akkor is, ha a felek a szindikátusi szerződésben pont a szindikátusi szerződés elsődlegességét kötötték ki.
A fentiekből következően a szindikátusi szerződés rendelkezéseinek érvényesülését nehezebb kikényszeríteni, mint a társasági szerződését. A szindikátusi szerződésekben vállalt kötelezettségek rendszerint nem pénz fizetésére, hanem valamilyen magatartás tanúsítására (pl. szavazat meghatározott módon történő leadására) vonatkoznak. A bírói gyakorlat alapján azonban, hiába írja elő például a szindikátusi szerződés, hogy bizonyos ügykörökben a szerződő feleknek hogyan kell szavazniuk, abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rögzíti ezt a szabályt, az adott taggyűlési határozat a bíróság előtt erre való hivatkozással nem támadható meg.
A szindikátusi szerződés rendelkezéseinek megszegésénél – hasonlóan a többi szerződéshez – a sértett fél csak a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránt indíthat pert. Ugyanakkor meglehetősen nehéz bizonyítani, hogy a szindikátusi szerződésben rögzített szavazási szabály megsértésével pontosan mekkora kárt okozott a másik fél, illetve okozott-e egyáltalán kárt. Megjegyezzük, hogy ezért a szindikátusi szerződésben időnként egyéb szankciót (pl. kötbért) is kikötnek szerződésszegés esetére.
Sok esetben előfordul, hogy külön szindikátusi szerződés helyett a felek minden kérdést egy részletes rendelkezéseket tartalmazó társasági szerződésben rendeznek, amely alapján a rendelkezések ugyan nyilvánosak, de azok könnyebben kikényszeríthetőek lesznek. A fentiek alapján tehát a szerződő feleknek minden esetben érdemes mérlegelniük, hogy az adott befektetés esetén számukra szükséges-e külön társasági szerződés és szindikátusi szerződés készítése, vagy elegendő egy egységes társasági szerződés.
A startup befektetés átláthatósága
A startup befektetés sikere sok tényezőn múlik, de a jogi dokumentumok pontos ismerete minden esetben elengedhetetlen, hogy a felek közötti együttműködés átláthatóan és zökkenőmentesen történjen. A term sheet és a szindikátusi szerződés komoly mérföldkövet jelentenek a startup befektetés során, ezért érdemes tisztában lenni a szerepükkel, az előnyökkel és adott esetben a kockázatokkal is, így a felek felkészülten haladhatnak a startup befektetés további lépéseivel, illetve megelőzhetik a későbbi, esetleges félreértéseket.